"Mi is a szerelem? Szerintem nem túlzás, ha ilyen fiatalon azt mondom, hogy a legnagyszerűbb érzés, amit valaha is megélhetünk. Hisz lehetünk boldogok anélkül is, hogy szerelmesek lennénk, de egyfajta hiányérzet alakulna ki bennünk, ahogy egyre idősebbek lennénk. Ez az egy dolog, amit nem lehet megmagyarázni, ezt érezni kell! És hogy viselkedünk olyankor, ha meglátjuk azt, akiért szívünk dobog? Remeg a kezünk, nehezen állnak össze a mondatok és minden olyan naivan szép."
Ez egy részlet a szónoki beszédemből, amit az emberi kapcsolatokról tartottam. Nagyon jól sikerült és a minap olvasgatván, eszembe jutott, hogy erről is írhatnék egy-egy bejegyzést. Igaz, most perpillanat nem vagyok szerelmes, de már voltam. És hozzá kell tennem nyitott vagyok egy új kapcsolatra. A legelső tiniszerelem érzésén mindenki átesik. Van akinek csak egy plátói szerelem marad, de van aki élete párjára talál rá. És persze olyan is akad, akinek csak pár örömteli hónapot rejt az első nagy szerelem. De egy valamiben biztos vagyok. Mindenkinek van egy párja. Csak meg kell találni. És az az érzés amikor vele vagy?! És tudod hogy valakinek a mindene a jelenléted. Hogy nem kell neki megfelelnek. Tökéletesnek, gyönyörűnek és a nagy Ő-nek tart. Szerintem a leírtakat már mindenki átélte. Van akinek ez élete végéig tart. De egyszer mindenki megtalálja. Csak nehéz, főleg úgy ha nem viszonozzák. De a legjobb dolgok hirtelen alakulnak ki és néha a lehető legjobban sülnek el. Akkor fogsz találkozni Vele, mikor a legkevésbé számítasz rá. Első pillantásara tudni fogod, hogy Ő még igen is nagy szerepet fog játszani az életedben. Ő valamiért nagyon fontos lesz neked. Meg akarod ismerni. Elkezdtek beszélgetni és csak beszélgettek és beszélgettek.. Egymásba estek és a dolgok magukkal ragadnak titeket. Ennyi az egész.:) Én kívánom mindenkinek, hogy találja meg a boldogságát, hiszen mindenki megérdemli. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése